2010. július 27.

Marossárpataki Tánc és Huszárfesztivál





















Marossárpataki Tánc és huszárfesztivál

2010 julius 24-26.

2010. július 13.

Gyergyóremetei falunapok / 1849. Piski csata történelmi hadijáték

Gyergyóremete, péntek - érkezés az iskolai szálláshoz.




Gyergyó - Hajnali nyergelés és indulás Gyergyóremetébe.











Kis pihenés, sörözés a ditrói kocsmában.



A Piski csata helyszíne a Marosparton, a csata előkészítése a vasárnapi ütközethez.






Kint a focipályán, készülődés az ebédhez.




Szombat este, a lovak szállása.
Vacsora a kultúrotthonban.
Vasárnap reggeli nyergelés és indulás a Csatába!
A csatatéren.
























A csata utáni jól megérdemelt sör és ebéd.


Vasárnap este, indulás vissza a lovak szállására.





Hétfő reggel, még egy kis pihenés a lovak szállásán indulás elött vissza Gyergyóba.




A Ditrói Templom.






160 ESZTENDEJE VOLT A PISKI CSATA


A szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratát megelőzve az 1849. február 9-én az erdélyi piski hídnál aratott győzelem emléke azóta összefonódott Bem apó példamutatásának , a székelyek, az enyedi vadászok, a kolozsvári egyetemisták összefogásának, halált megvető bátorságának dicsőséges, példamutató emlékével. Ha egy stratégiailag kiemelt fontos hely védelméről van szó, akkor helyt lehet állni a sokszoros túlerő ellenében is, amíg nem érkezik segítség.
A Déva és Szászváros közt fekvő falu, Piski határában volt az a 35 méteres híd, mely akkor egyedül biztosított hadászati összeköttetést a nagyobb erdélyi városokhoz .
Bem felismerte ennek a létfontosságát és a híd őrizetét Kemény Farkasra bízta a legendává vált mondással: „Ha a híd elvész, akkor Erdély is elvész!” Kemény Farkas és az Inczédi-zászlóalj, alig kétezer emberrel és két ágyúval másfél napon át tartotta a hidat a tízezernél is többre tehető ellenséggel és harminc ágyújával szemben. Február 9-ének hajnalától fogva délig a hídon háromszor veri vissza Puchnerékat, de erejük fogytán és másfél nap alatt alig maradtak ötszázan, de helyéről nem mozdult el egy sem. Közben fordult a kocka, a Kalliány-dandár több zászlóaljjal megerősödve- gyilkos harc után- visszavetette a magyarokat a Sztrigy mögé. E válságos pillanatban megjelent Czecz segélyhadaival, melyek azonnal a hídra vetették magukat, ahol nagy tolongás támadt. Barát és ellenség összekeveredett és olyan közel került egymáshoz, hogy egy percre a harc is megszűnt, sőt az osztrákok fehér kendőt lobogtatva alkudozni kezdtek. A császáriak egy csoportja ezalatt körülfogta Czeczet és Keményt, mire a honvédok halálmegvető fanatikus elszántsággal vetették magukat a császáriakra és pár percnyi gyilkos tusa után elverték őket a hídról. Ez a pár perc a császáriaknak tíz tisztjükbe és kétszáz katonájukba került. Bem közben a Vízaknán kapott kézfej lövés miatt seblázban feküdt, de a veszedelem hírére kikelt ágyából és éppen jókor érkezett, hogy a császáriak ellen a túlpartra általános támadást intézzen. Eközben Puchner is feltápászkodott az orvosságos üvegei mellől és megjelent a csatatéren. Mindkét fél tudta, hogy ez a híd fölötti csata döntő jelentőségű. Közben a szerencse ismét fordult. A bihari lovas önkéntesek az ellenséges gyalogság gyilkos tüzére megfutamodtak és magukkal rántották a többieket. Felbomolva menekültek át a csapatok a hídon, mely megint császári kézre került.
A hirtelen reménytelenné vált helyzetet megint Bem személyes jelenléte menthette meg.
A felkötött karú tábornoktól e pillanatban hangozhatott el a mai Bem téren is kőbe vésett mondat, hogy „ a hidat visszafoglalom, vagy elesem! Előre magyar! Ha nincs híd, nincs haza”!
Emlékmű egykoron
A fővezér példamutatásai és Czecz rendelkezései megállították a honvédsereget. Bem ágyúkhoz szokott fülei észlelték, hogy egyre gyérülnek az ellenség ágyúlövései, így a rendezett csapatokat ismét rohamra vezényelte, a Kalliány- dandár visszavonul, nemsokára az egész császári sereg meginog és futva tolong vissza a hídon, Szászsebes felé menekülve. A diadal Bemé, ki este tízig üldözte az ellenséget, mely meg sem állt Szászvárosig. A veszteség mindkét részről tetemes volt, a császáriak ezernél is többet vesztettek, a mieink mintegy hatszázat, de így legalább megnyílt az út Bem előtt Erdély javarészének visszafoglalására. Sajnos az erdélyi ütközetekben is sikerült a császáriaknak a szászokat és az oláhokat ellenünk hangolni, így javarészt magunkra maradtunk a csatatéren.és a győzelemhez csak magunkra számíthattunk Bem sosem élt vissza győztes pozíciójával. Feljegyezték, hogy a csata után egy pityergő, nagyon fiatal szász legényt vezettek be hozzá.
Bem megszánta és ennyit mondott neki:
-Menj haza fiam anyádhoz, köszöntöm ismerőseidet, mondd meg nekik, nemsokára meglátogatom őket Szebenben.
Mai szemmel szomorúan tekintünk a Sztrigy partjára, ahol az egykori vasráccsal elkerített emlékművet is lerombolták. A nemes küzdelem emlékét nem moshatja el az a tény, hogy annak a csatának a helyszíne román földön van, ahol a szabadságért magyarok és lengyelek küzdöttek összefogva osztrákok és oroszok ellen.
Ne feledjük, hogy 56-ban, az elnyomatás nehéz perceiben a tüntető ifjúság és egyetemisták a
kikezdhetetlen, önfeláldozó hősiesség jelképévé vált Bem szobornál kezdtek gyülekezni.
160 év múltán is aktuális az önfeláldozó hazaszeretet példaképe, hogy reménytelennek tűnő helyzetben is van esély a győzelemre.

http://www.dunatv.hu/otthon/piski-csata_hagyomanyorzok.html

http://mult-kor.hu/20100713_nem_hasznalhattak_valodi_fegyvereket_a_hagyomanyorzok

http://szekelyivadekok.tripod.com/erdely_45.html

http://www.szekelyhon.ro/magazin/remeten-is-gyoztek-bem-csapatai

Gyergyóremetei falunapok - Piski csata

2010 julius 09-11.