2009. november 29.
2009. november 25.
Nevén nevezzük!
A pápua törzs főnökét úgy hívták, hogy Puapó. Puapó már nagyon öreg volt, meghalt, ezért a törzs tagjai elhatározták, hogy választanak egy pót Pápua Puapót. Ez a pót Pápua Puapó nagyon szeretett pónilovakra vadászni, a popójukat levágta, megsütötte és megette, ezért elnevezték Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. A sok póni ló popótól már nagyon meghízott, ezért elnevezték Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Az elhízás már kezdett veszélyessé válni, ezért a törzs varázslója azt tanácsolta neki, hogy szopogasson pimpógyökereket. Ezért elnevezték Pimpógyökereket-szopó Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Mivel a törzs a Limpopó környékén élt, a törzs főnök teljes neve így hangzott: Limpopói Pimpógyökeret-szopó Puhapopójú Pónilópopó-lopó Pótpápua Puapó.
2009. november 22.
2009. november 21.
Válasz... valamire
'Mit csinálnak ma a huszárok? Hiszen jóformán már patkoló-
kovácsok sincsenek... Legalább is olyan formában nem, mint amit Oláh István képe örökít meg, a huszadik század végéről, egy székelyföldi nagy népünnepélyről, amilyeneken ma már szinte mulaszthatatlan kötelesség megmutogatni a huszárcsoportok díszes egyenruháját, nyalka nyeregbe pattanását, lovaik büszke vonulását. Rájuk néz az ember, s kis híján eltelik a szíve bizonyossággal: e szép huszárok által meg vagyon mentve az identitásunk...
Vajon? Hiszen a huszár épp olyan katona volt a maga idejében, mint a tüzér, a gyalogos, ugyanazokat a parancsokat kellett teljesítse, amit a parancsnokaik adtak számukra, ygyanúgy felkoncolták a velük szembeszálló békétleneket, függetlenül attól, ki fia borjai voltak az illetők. Ha felhangzott a jel, ha elhangzott a parancs, a fegyelem nyeregbe emelte őket, fegyvereik pedig válogatás nélkül forogtak.
Hogy mi lehet a mai infantilis huszárdivat mozgatója és éltetője, mitől szépült meg az emberi emlékezetben ennek a pusztításra nevelt emberfajnak erkölcsi igazolványa, miért alakítanak akkora honfipátosszal mindenfelé, lépten-nyomon hagyományőrző huszárcsapatokat, amelyek fenntartása és készenlétbe helyezése - hogy egy-egy látványos felvonuláson az erő méltóságának demonstrálását betöltse - komoly anyagi áldozatot jelent az elszédített rajongók részéről - csak az ördög tudná megmondani, vagy tán még az sem.
Mozdult-e előre a világ a huszárok által? - erre a kérdésre igennel válaszolni épp olyan dőreség és illúzió, mint kételkedni abban, hogy a könyvek hatása pedig lepereg az emberiségről.'
Huszár vagyok én is, ezért éreztem kötelességemnek, hogy írjak önnek pár sort válaszul a 'mai infantilis huszárdivat mozgatója' kijelentésére. Nem akarok tisztelet lennek látszani de azt hiszem ön túl mereven áll hozzá ehhez a témához! Nem azért Alakult a mi csapatunk, Vagy nem azért álltam én be a csapatba, hogy parádézzunk és pöffeszkedjünk lovainkon egy-egy felvonulás, hadjárat alatt hanem azért mert ez nekünk fontos és el is mondom, hogy miért!
Mi saját időnket, pénzünket és erőnket áldozzuk ennek az életformának, senki nem fizet nekünk ezért, hogy ezt csináljuk... elég az, hogy amikor felöltjük magunkra a dísz egyenruhánkat a mentét, a dolmányt, a csizmát, s a csákót felülünk a lovainkra, és végigmegyünk egy településen akkor az öreg nénik és bácsik kint ülnek a kapuba vagy állnak az ablakba. Mikor meglátnak minket emlékeznek a régi időkre, s könny csillan meg a szemükben és mosolyognak... én ezért csinálom... mi ezért csináljuk...
Nem az erőt szimbolizáljuk hanem vissza akarunk hozni egy olyan kórt amikor még volt tartás az emberekben... és nem atom bombával fenyegetőitek, hanem egymás szemébe néztek harc közben, és tudták, hogy miért harcolnak!
Szeretném ha megértené ezeket a dolgokat, és nem ítélkezne mielőtt tudná a lényegét.
Remélem nem sértettem meg nyíltságommal, Bocsánat ha mégis!
...
2009. november 18.
Kihasználhatóság Hófehérke Vs. Törpék
Mit jelent az ha valaki kihasznál valakit, vagy éppen őt használják ki!? Hát sok mindent... De akkor hol van a közös kompromisszum, és a megegyezés hatalma?
Volt egyszer hol nem volt Hófehérke ki bizonyos okok miatt a hét Törpe házához keveredett akik befogadták... ez eddig tiszta de itt jön a közös kompromisszum:
Tehát:
A Hófehérke effektus!
-Hófehérke a házban lakik
-főz a törpékre
-mos a törpékre
-takarít a törpék házában
-s még énekel is nekik...!
-rájuk szabadítja folyton a gonosz boszorkányt
A Törpe effektus!
-a törpék elfogadják, hogy Hófehérke náluk lakik
-elfoglalja az ágyukat
-eszi a kenyerüket
-s valamilyen formában felborítja az életüket
-fojtón megmentik az életét, felszabadítják a boszorkány átkai alól
Nagyon jól megvannak együtt boldogok és énekelnek mint a mesékben. De mi történik akkor ha valamelyik megvádolja a másikat, hogy kihasználja őt!? Hát mi is?
Kicsit gondoljunk bele mi oka lenne egymást vádolnia a két félnek? De ez a kapcsolat túl rózsás ahhoz, hogy igaz legyen!
Hófehérke vádolja a törpéket!
Nem törődtök eleget velem, sosem vagytok itthon, egész nap csak dolgoztok a bányában és rám hagyjátok az egész házimunkát, úgy kezeltek mint egy rabszolgát, elvárjátok, hogy minden nap meleg vacsival és kristály tiszta házzal várjalak benneteket... és mit kapok cserébe? Semmit! Kihasználtok engem csak erre kellek nektek!
A törpék vádolják Hófehérkét!
Egész nap nehéz munkával dolgozunk a bányában, ott ülünk bent a sötétben és csákányozunk . Hajnalban indulunk és estére érünk haza a napi munkából, csak azért, hogy neked tetszetős drágaköveket keressünk, és neked ez sem elég. Csak annyit kértünk hogy készíts vacsit... meg apróságok nem kértük hogy dolgozz a bányában velünk egész nap. Idejöttél és semmit nem csinálsz csak énekelsz egész nap, s eszed a kenyerünket, laksz a házunkban. Alszol az ágyunkban és így teszel mintha tőrödnél velünk, de a pokolra kívánsz miközben várod a herceged? Kihasználsz minket kihasználod a bizalmunkat, és visszaélsz a szeretetünkkel! De arról sem feledkezzünk meg, hogy folton bajba kerülsz s mindig elvárod, hogy megmentsük az életedet...
De a lényeg az, hogy mindannyian kötik az ebet a karóhoz, mert alapvetően jó életük van és kompromisszumok közt élnek boldogan... alkalmazkodtak egymáshoz.
Lássuk csak mi kéne ahhoz, hogy tényleges kihasználás történjen köztük!
A Hófehérke effektus!
-Hófehérke a ház melletti kis kunyhóban lakik
-bejárónként dolgozik a törpék házában
-minden reggel a törpékkel megy a bányába dolgozni
-a bére pedig a szűkös ellátás, és lakóhely biztosítása
-fél, hogy ha nem végzi a dolgát a törpék eladják a boszinak
A Törpe effektus!-Hófehérke elbűvölte a törpéket...
-a törpék egész nap dolgoznak, hogy gyönyörű drágaköveket bányásszanak a házuk úrinőjének
-úgy tartják Hófehérkét mint egy királynét
-ők végzik az összes házimunkát, csak, hogy az úrinő elégedett legyen
-félnek, hogy rajuk szabadítja a boszit
Ekkor beszélhetünk kihasználástól, mint a két fél részéről! Ameddig ezek az 'apróságok' nem mutatkoznak a kis életükben nem beszélhetünk kihasználásról. Addig amíg mind a két fél boldog a kapcsolatukban, és kölcsönösen élvezik az életet egymás társaságában nem állhat fel még hipotézis formájában sem a kihasználás kérdése sem!
Nem beszélhetünk kihasználásról míg kölcsönös az élvezet!
S máig is élnek ha meg nem haltak... Vagy valahogyan így...
2009. november 13.
Hajnali remény
Álmos a világ, csak egy szót vár már, csak egy szót s érintést. Egy csókot s jó éjt...
.jpg)
2009. november 3.
Álom az álomról.
Szeretlek az legelső perctől amikor megláttalak mert, ott akkor először amikor a szemedbe néztem a nagy tölgy alatt, megmozdult bennem valami, félszeg mosolyodtól kábának éreztem magam és nem tudtam hogyan reagálni amikor rám néztél. Amikor hosszan tekintetünk egymásba fonódott és amikor elvesztettem az idő feletti uralmamat már lassacskán éreztem, hogy minden pillantással közelebb kerülök a véghez, ahhoz a véghez mikor kénytelen leszek feladni valamit ami azelőtt fontos volt nekem! Próbáltam nem figyelni rád, és igazán próbálkoztam, hogy felszínes érdektelenségem valósnak látsszon de oly nehéz volt fenntartani, mindig mikor kínosan kerültem a tekinteted valahogyan ráéreztél és feldobtál egy témát amikor is rád kellet, hogy nézzek és uralkodnom kellet magamon és a gondolataim sűrűjén amik szúrósan cikáztak fejemben valahányszor a közelemben voltál.Nem tudtam rólad semmit, de úgy éreztem, hogy tudok mindent mit tudnom kell, ismertelek bár ezelőtt még sosem láttalak!
