Marosvásárhelyen a Huszárok, egy újabb videó!

Percekben a csend

Egy percre feszült csend borította be a szobát, nehéz volt a lélegzetvétel és zsibbadtak az ujjaim, torkomban éreztem szívem minden dobbanását... Nem akartam hallgatni rettentő sok mondanivalóm volt, mindent kigondoltam egy szép kis beszédet is összeállítottam neki, de valahogy nem ment. Szóra nyitottam ajkam de nem jött ki rajta hang, a szívem felcsusszant a halántékomba és ott lüktetett tovább és nem hallottam semmit, csak a dobbanásokat... Csak bámultam ki a fejemből ostobán és még levegőt is elfelejtettem venni amire csak akkor eszméltem rá mikor légszomj lett úrrá testemen. Hirtelen nagyot szippantottam a szoba kissé állott levegőjéből és éreztem miként tölti fel szomjúhzó tüdőm oxigénnel, elfordultam s lágyan kilélegeztem. Vártam, hogy szóvá teszi a múltat, a múltunkat... a jelent, a jelenünket ... hmm ami sosem volt és azt ami sosem lesz. Nem tudom mért állt ott olyan mereven, csak nekitámaszkodot az ajtófélfának és nézett ki az ablakon, már bántam, hogy nem húztam oda a sötétítőt akkor talán engem nézne. Vajon mire gondolhat, minek szólított meg el is sétálhatott volna mellettem és nem vesz észre... régen volt már, az... Nem bírtam tovább bámulni őt s elkezdtem forgatni a szemem, de gyorsan rájöttem, hogy ez nem megoldás ígyhát erőt vettem magamon és belekezdtem a mondókámba.
...

Csiniszünet

Marossárpataki Tánc és Huszárfesztivál

Marossárpataki Tánc és huszárfesztivál

2010 julius 24-26.

Gyergyóremetei falunapok / 1849. Piski csata történelmi hadijáték

Gyergyóremete, péntek - érkezés az iskolai szálláshoz.

Gyergyó - Hajnali nyergelés és indulás Gyergyóremetébe.

Kis pihenés, sörözés a ditrói kocsmában.

A Piski csata helyszíne a Marosparton, a csata előkészítése a vasárnapi ütközethez.

Kint a focipályán, készülődés az ebédhez.

Szombat este, a lovak szállása.

Vacsora a kultúrotthonban.

Vasárnap reggeli nyergelés és indulás a Csatába!

A csatatéren.

A csata utáni jól megérdemelt sör és ebéd.

Vasárnap este, indulás vissza a lovak szállására.

Hétfő reggel, még egy kis pihenés a lovak szállásán indulás elött vissza Gyergyóba.

A Ditrói Templom.

160 ESZTENDEJE VOLT A PISKI CSATA

A szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratát megelőzve az 1849. február 9-én az erdélyi piski hídnál aratott győzelem emléke azóta összefonódott Bem apó példamutatásának , a székelyek, az enyedi vadászok, a kolozsvári egyetemisták összefogásának, halált megvető bátorságának dicsőséges, példamutató emlékével. Ha egy stratégiailag kiemelt fontos hely védelméről van szó, akkor helyt lehet állni a sokszoros túlerő ellenében is, amíg nem érkezik segítség.
A Déva és Szászváros közt fekvő falu, Piski határában volt az a 35 méteres híd, mely akkor egyedül biztosított hadászati összeköttetést a nagyobb erdélyi városokhoz .
Bem felismerte ennek a létfontosságát és a híd őrizetét Kemény Farkasra bízta a legendává vált mondással: „Ha a híd elvész, akkor Erdély is elvész!” Kemény Farkas és az Inczédi-zászlóalj, alig kétezer emberrel és két ágyúval másfél napon át tartotta a hidat a tízezernél is többre tehető ellenséggel és harminc ágyújával szemben. Február 9-ének hajnalától fogva délig a hídon háromszor veri vissza Puchnerékat, de erejük fogytán és másfél nap alatt alig maradtak ötszázan, de helyéről nem mozdult el egy sem. Közben fordult a kocka, a Kalliány-dandár több zászlóaljjal megerősödve- gyilkos harc után- visszavetette a magyarokat a Sztrigy mögé. E válságos pillanatban megjelent Czecz segélyhadaival, melyek azonnal a hídra vetették magukat, ahol nagy tolongás támadt. Barát és ellenség összekeveredett és olyan közel került egymáshoz, hogy egy percre a harc is megszűnt, sőt az osztrákok fehér kendőt lobogtatva alkudozni kezdtek. A császáriak egy csoportja ezalatt körülfogta Czeczet és Keményt, mire a honvédok halálmegvető fanatikus elszántsággal vetették magukat a császáriakra és pár percnyi gyilkos tusa után elverték őket a hídról. Ez a pár perc a császáriaknak tíz tisztjükbe és kétszáz katonájukba került. Bem közben a Vízaknán kapott kézfej lövés miatt seblázban feküdt, de a veszedelem hírére kikelt ágyából és éppen jókor érkezett, hogy a császáriak ellen a túlpartra általános támadást intézzen. Eközben Puchner is feltápászkodott az orvosságos üvegei mellől és megjelent a csatatéren. Mindkét fél tudta, hogy ez a híd fölötti csata döntő jelentőségű. Közben a szerencse ismét fordult. A bihari lovas önkéntesek az ellenséges gyalogság gyilkos tüzére megfutamodtak és magukkal rántották a többieket. Felbomolva menekültek át a csapatok a hídon, mely megint császári kézre került.
A hirtelen reménytelenné vált helyzetet megint Bem személyes jelenléte menthette meg.
A felkötött karú tábornoktól e pillanatban hangozhatott el a mai Bem téren is kőbe vésett mondat, hogy „ a hidat visszafoglalom, vagy elesem! Előre magyar! Ha nincs híd, nincs haza”!
Emlékmű egykoron
A fővezér példamutatásai és Czecz rendelkezései megállították a honvédsereget. Bem ágyúkhoz szokott fülei észlelték, hogy egyre gyérülnek az ellenség ágyúlövései, így a rendezett csapatokat ismét rohamra vezényelte, a Kalliány- dandár visszavonul, nemsokára az egész császári sereg meginog és futva tolong vissza a hídon, Szászsebes felé menekülve. A diadal Bemé, ki este tízig üldözte az ellenséget, mely meg sem állt Szászvárosig. A veszteség mindkét részről tetemes volt, a császáriak ezernél is többet vesztettek, a mieink mintegy hatszázat, de így legalább megnyílt az út Bem előtt Erdély javarészének visszafoglalására. Sajnos az erdélyi ütközetekben is sikerült a császáriaknak a szászokat és az oláhokat ellenünk hangolni, így javarészt magunkra maradtunk a csatatéren.és a győzelemhez csak magunkra számíthattunk Bem sosem élt vissza győztes pozíciójával. Feljegyezték, hogy a csata után egy pityergő, nagyon fiatal szász legényt vezettek be hozzá.
Bem megszánta és ennyit mondott neki:
-Menj haza fiam anyádhoz, köszöntöm ismerőseidet, mondd meg nekik, nemsokára meglátogatom őket Szebenben.
Mai szemmel szomorúan tekintünk a Sztrigy partjára, ahol az egykori vasráccsal elkerített emlékművet is lerombolták. A nemes küzdelem emlékét nem moshatja el az a tény, hogy annak a csatának a helyszíne román földön van, ahol a szabadságért magyarok és lengyelek küzdöttek összefogva osztrákok és oroszok ellen.
Ne feledjük, hogy 56-ban, az elnyomatás nehéz perceiben a tüntető ifjúság és egyetemisták a
kikezdhetetlen, önfeláldozó hősiesség jelképévé vált Bem szobornál kezdtek gyülekezni.
160 év múltán is aktuális az önfeláldozó hazaszeretet példaképe, hogy reménytelennek tűnő helyzetben is van esély a győzelemre.

http://www.dunatv.hu/otthon/piski-csata_hagyomanyorzok.html

http://mult-kor.hu/20100713_nem_hasznalhattak_valodi_fegyvereket_a_hagyomanyorzok

http://szekelyivadekok.tripod.com/erdely_45.html

http://www.szekelyhon.ro/magazin/remeten-is-gyoztek-bem-csapatai

Gyergyóremetei falunapok - Piski csata

2010 julius 09-11.